Ismét óriási az adósság a megye kórházainál – módosítva

0
535
kórház

Az egészségügy egy szocialista csökevény, melyben feudalisztikus viszonyok uralkodnak – mondta a területről a területért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán, hat évvel a Fidesz kétharmados, alkotmányozó többséget biztosító választási győzelme után.

Az egészségügyért felelős államtitkár az M1 vendége volt szerda este, itt beszélt arról, hogy osztja azt a nézetet, hogy alacsonyak a bérek a magyar egészségügyben, ugyanakkor úgy gondolja, be kell látni: a rendszert a magyar dolgozók járulékaiból kell finanszírozni.

Szerinte a jelenlegi helyzet csak úgy javítható, ha közben “a struktúra is változni fog”. Hozzátette: kapott ígéretet béremelésre a szektorban, ennek mértékéről és időpontjáról azonban nem kívánt nyilatkozni.

Az államtitkár azt is mondta, hogy bár valóban nem megfelelő az egészségügy költségvetése, amelyből rengeteg pénz hiányzik, önmagában az, hogy többletforrásokat juttatnak egy területnek, nem oldja meg a problémákat, csak akkor, ha egyéb változással is együtt jár.

Azon lehetne vitatkozni, hogy minek, vagy kinek a csökevénye az egészségügy, de a kórházak államosítása után visszafelé nem igen lehet mutogatni, különösen azért nem, mert már csak az elmúlt 6 évről kell beszélnünk, “elmúltnyócévezni” kár is lenne, azt már senki nem veszi be.

A fentiek tükrében nézzük azokat a számokat, amik véleményem szerint az államosítás következményei.


Az Albert Schweitzer Kórház fennálló fizetési kötelezettsége 2015. november 30-án 756 millió forint volt, amely a kórházi projektek számláit és az állam felé fennálló tartozást is tartalmazza. Ezen belül a nem projekttel kapcsolatos beszállítók felé fennálló fizetési kötelezettsége 658 millió forint, amiből még le nem járt fizetési kötelezettség: 122 millió forint, 30 napon túli tartozásállomány: 456 millió forint, 90 napon túli tartozásállomány: 312 millió forint. Az intézmény közszféra felé fennálló adóssága 84 millió forint.

Nézzük közelebbről a számokat:

756+456+312+84

Ez összesen 1.608.000.000.-Ft azaz egymilliárd hatszáznyolcmillió forint.


A Bugát Pál Kórház fennálló fizetési kötelezettsége 2015. november 30-án 388 millió forint, amely a kórházi projektek számláit is tartalmazza, a projektek nélküli fizetési kötelezettsége 254 millió forint. Ezen belül a nem projekttel kapcsolatos beszállítók felé fennálló, még lenem járt fizetési kötelezettség: 120 millió forint, 30 napon túli tartozásállomány: 82 millió forint, 90 napon túli tartozásállomány: 16 millió forint. Az intézmény önkormányzat felé fennálló adóssága 559 ezer forint.

388+120+82+16 az 606 millió, amihez még 559 ezer forint tartozás jön.

Ez összesen 606.559.000.-Ft azaz hatszázmillió ötszázötvenkilencezer forint.


A Markhot Ferenc Kórház fennálló fizetési kötelezettsége 2015. november 30-án 491 millió forint, mely a kórházi projektek számláit is tartalmazza. Ezen belül a nem projekttel kapcsolatos beszállítók felé fennálló fizetési kötelezettsége 457 millió forint, amiből még lenem járt fizetési kötelezettség: 230 millió forint, 30 napon túli tartozásállomány: 126 millió forint, 90 napon túli tartozásállomány: 3 millió forint. A közszféra felé az intézetnek nincs adóssága.

491+126+3

Ez összesen 620.000.000.-Ft azaz hatszázhúszmillió forint.


A számok alapján megállapítható, hogy az egri és gyöngyösi kórház együttes adóssága sincs akkora, mint a hatvani kórháznak.

Gyöngyös+Eger: 1.226.559.000.-Ft

Hatvan: 1.608.000.000.-Ft


Cikkünk megjelenése után az alábbi megkeresés érkezett szerkesztőségünkhöz.

A 2016. január 8-án közzétett ?Ismét óriási az adósság a megye kórházainál? c. cikk valótlan állítást tartalmaz, egyben hamisan összegzi az adatokat. Ezzel rossz színben tünteti fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, illetve a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet gazdálkodását.  A két intézmény közösen tiltakozik, és a pontos és korrekt tájékoztatás követelményét szem előtt tartva az alábbi szöveg megjelentetését kérjük.

Gyöngyösön 3,2 milliárdos volt a fejlesztés

Weisz Péter, a gyöngyösi kórház főigazgatója visszautasítja a hevesmegyeonline.hu cikkét, mely  úgy ad össze számokat, hogy azok nem tényszerűek és azon látszatot keltik, miszerint a Heves megyei kórházak óriási tartozást halmoztak volna fel. Ezzel szemben a Bugát Pál Kórház az elmúlt három évben 3,2 milliárd forintos, uniós fejlesztést valósított meg, melynek keretében többek között egy új kórházi szárny épült meg, és történetének legnagyobb eszközpark megújítását tudta meglépni. Az intézmény teljes fennálló fizetési kötelezettsége 2015. november 30-án ? mint azt Rétvári Bence államtitkár úr válaszában helyesen megadta ?388 millió forint volt. Ez az összeg azonban a kórházi EU-s finanszírozású projektek még kifizetés alatt álló számláinak összegét is tartalmazta. Ezen számlák kifizetése – bár technikailag megjelennek a kórházak szállítói tartozásállományában –  nem a kórház OEP finanszírozásából, hanem elkülönítetten, az elnyert pályázati összegből történik. A gyöngyösi kórházban egyébként valamennyi EU-s projekttel kapcsolatos számla 2015. december 31-vel kifizetésre került a szállítók részére a pályázatok lezárásával egyidejűleg. Az intézmény tényleges, EU-s projektek hatásától tisztított szállítói fizetési kötelezettsége 254 millió forint volt a fent jelzett időpontban, melyből le nem járt fizetési kötelezettség 120 millió forint. Azaz a kórház mindössze 134 millió Ft lejárt szállítói tartozásállománnyal rendelkezett 2015. november 30-án, mely a havi átlagos OEP finanszírozásának kb. 50%-a, így megállapítható, hogy mindössze két heti működés fedezete nem biztosított: ezzel országos összehasonlításban is korrekt helyen áll a gyöngyösi Bugát Pál Kórház.
Weisz Péter főigazgató hangsúlyozza: a projektek számláit és a le nem járt tartozásállományt adósságként aposztrofálni nem szabad, ez valótlan és hamis képet mutat egy olyan intézményről, melynek országos összehasonlításban is jellemzően stabil a pénzügyi, likviditási helyzete, és a folyamatos, szigorú gazdálkodás, illetve a munkahelyek őrzése mellett kiemelkedő színvonalú ellátást nyújt a betegeknek. Mindezek tükrében sajnálatos, hogy egyes ellenzéki  politikai szereplők támadását ? mely jelen esetben a tényadatok téves és hibás elemzésén alapul ? el kell szenvednie a kórháznak.

5, 3 milliárd forint összértékű beruházás valósult meg eddig a hatvani kórházban

A hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet számtalan fejlesztésnek köszönhetően, teljesen megújult az elmúlt években. A beruházások elősegítették például a foglalkoztatottak létszámának növelését és képzését; az eszközpark megújulását; az épület külső-belső építészeti, valamint energetikai újjászületését, továbbá új épületrészek kialakítását; Egészségfejlesztési Iroda, valamint Családi Napközi létrehozását, Rehabilitációs Központ és Műtőblokk megépítését.

Tekintettel arra a törekvésre, hogy az intézmény egyrészt a lehető legszínvonalasabb ellátást kívánja nyújtani pácienseinek és a folyamatos fejlesztéseket a betegellátás szolgálatába állítja, másrészt mindezeket szigorú gazdálkodás mellett teszi – az intézmény főigazgatója, dr. Stankovics Éva visszautasítja a hevesmegyeonline.hu cikkét.

A hatvani kórház teljes fennálló fizetési kötelezettsége 2015. november 30-án 671.599.811 forint volt, melyből 548.548.152 forint járt le és 123.051.659 forint volt a nem lejárt tartozás.
Ugyanezen adatok 2015. december 31-én a következőképpen alakultak: az összes tartozás 650.878.654 forint volt, melyből 547.263.422 forint járt le és 103.615.232 forint volt a nem lejárt tartozás.

  1. november 30-án az összes lejárt tartozásból 82.127.896 forint volt, ami 1-30 nap között járt le; 88.725.134 forint, ami 31-60 nap között; 62.719.947 forint, ami 61-90 nap között; 314.975.175 forint, ami pedig 90 napon túl járt le.

Ugyanezen adatok 2015. december 31-én: az összes lejárt tartozásból 80.918.980 forint volt, ami 1-30 nap között járt le; 89.095.431 forint, ami 31-60 nap között, 72.979.039 forint, ami 61-90 nap között; 304.269.972 forint, ami 90 napon túl járt le.

Az intézmény adósságának mibenlétét az a tény is befolyásolja, hogy a havi OEP finanszírozást a 2012-ben megnövekedett ellátási területének arányaihoz kell igazítani, melynek érdekében az intézmény vezetése mindent elkövet.
Ahogyan a gyöngyösi intézmény esetében, úgy az Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézetnél is igaz az, hogy nem szabad összemosni az uniós projektek ki nem egyenlített számláit, valamint a le nem járt tartozásállományt a lejárt tartozással, hiszen ez hamis képet festene az intézmények tényleges gazdasági helyzetéről.

Mivel számos európai uniós fejlesztés valósult meg a hatvani kórházban, így természetesen ezekhez is kapcsolódtak kifizetés alatt álló számlák. Az ilyen összegek kiegyenlítése azonban minden esetben az elnyert pályázati forrásból történik, nem pedig a kórház OEP finanszírozásából.

Ezek a számlák 2015. december 31-ig – tekintettel arra, hogy véget ért a 2007-2013. Európai Uniós finanszírozási időszak – maradéktalanul kiegyenlítésre kerültek. A hatvani kórház minden forint megítélt uniós támogatást fel tudott használni.
A költségvetési intézmények aktuális tartozásállományát illetően egyébként a Magyar Államkincstár honlapján mindig friss adatokat tesz közzé.
A hatvani kórház a jövőben is a betegellátás színvonalának növelésén fáradozik és éppen ezért az intézmény vezetése rendkívül sajnálatosnak tartaná, ha a közvélemény bizalma azért rendülne meg az intézménnyel kapcsolatban, mert a kórház gazdálkodásának számszerű adatait tévesen elemzik.