Jogászszemmel: Ami politikai reklámnak látszik, az az is

0
561

A szólás persze úgy szól, hogy nem minden az, aminek látszik. A kormány Brüsszelnek üzenő óriásplakátjai sem politikai üzenetek, hanem ?társadalmi célú hirdetések?. Mármint a kormány és az ő hatóságai szerint.

A társadalmi célú hirdetésnek (reklámnak) elég pontos definíciója van: a közvetített üzenetnek közhasznúnak/közcélúnak kell lennie; köz- vagy magánjogi alapítvány, egyesület vagy társaság támogatásával kell megjelennie; a megjelenés finanszírozása adományokon kell alapuljon; a célja pedig az, hogy a társadalom tagjaiból tanulási folyamatot váltson ki.

Még ha azt be is nyelnénk, hogy az idegenellenesség növelése, a gyűlöletkeltés fokozása ?tanulási cél?, ráadásul ?közhasznú?, meg hogy az adóforintjainkat ? amiből finanszírozzák a nemkampányt ? ?adománynak? tekintik, az azonban hétszentség, hogy a kormány minden, csak nem alapítvány vagy egyesület. De van definíciója, méghozzá törvényi definíciója a politikai kampány eszközeinek is. ?Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, a politikai reklám és a politikai hirdetés?

Ezeket a választási (népszavazási) kampányidőszakban, vagyis a szavazást megelőző 50. naptól kezdve a szavazás napjának befejezéséig lehet alkalmazni.? Az amúgy is törvénybe ütköző népszavazás esetében ez a nap: augusztus 13-a, szombat.

Tegye fel a kezét az, aki eddig még nem látott egyetlen olyan plakátot vagy reklámot sem, amelyik az október 2-ra kitűzött ?kvótaellenes? népszavazáshoz kapcsolódik. Hogy Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját idézzem: ?megint hülyének néznek minket?. Az összes ?Üzenjük Brüsszelnek?? és az összes ?Tudta?? óriásplakáton a megtévesztő, hazug szövegen kívül szerepel a népszavazás kifejezés, az utóbbiakon még a népszavazás dátuma is. De ez nem zavarta a Nemzeti Választási Irodát (NVI) abban, hogy álságos indokolással utasítson el bármiféle panaszt a kormány propagandája ellen.

Az NVI szerint az összes ilyen hirdetés ?tájékoztató? jellegű, ?nem megtévesztő, csak fenntartja a figyelmet. Amúgy pedig az egész kívül esik a kampányidőszakon, így nekik nincs is dolguk vele. Ez az egész ?kérdéskör? nem is hozzájuk, hanem inkább az NMHH-hoz tartozik. Persze, ha nincs dolguk vele, akkor milyen alapon minősítik a plakátok tartalmát? Ez éppen olyan, mint amikor a faluba érkező püspököt azzal fogadja a helyi pap, hogy ?ezer és egy oka van annak, hogy nem harangozunk. Egy: nincs harang?.

A Médiatanács már korábban, a mostani kormánypropagandához hasonló ?a magyar reformok működnek? plakát ellen bejelentett panaszt is elutasította. Igaz, kemény 832 ezer forintra megbüntette az MTVA-t és a TV2-t, mert a ?társadalmi célú hirdetést? nem különítették el a reklámoktól.

Mindezt a kormánytól teljesen független ügyészség is törvényesnek találta, mondván, ?ezek a spotok nem a kormányt népszerűsítik, hanem nemes társadalmi, közérdekű célokról tájékoztatnak?. Nekem dr. Fábián Adrián, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjának magyarázata tetszett a legjobban. ?A problémát az okozza, hogy a kampány fogalmának van egy hétköznapi és egy jogi értelme, és a kettő nem esik egybe.? A kiváló jogász egyetért azzal, hogy ?a beadvány tárgyát képező sajtómegjelenések a szó hétköznapi értelmében kampánynak minősülnek, de a választási eljárási törvény szerint ez nem kampány, ha pedig nem kampány, akkor az NVB-nek nincs is hatásköre?.

Vagyis bár kampánynak látszik, de nem az. Mert nem minden az, aminek látszik. Különösen, ha a Fideszt kiszolgáló hatóságok nem is akarják, hogy annak látsszon.

Sándor Zsuzsa írása
Forrás: vasarnapihirek.hu