Schmidt Mária és társai: aki magyar, tőlük tart

0
1042

Az előző átkosban is hazudtak 56-ról, de ez nem jelenti azt, hogy megint muszáj hazudni róla. Főleg, hogy a mai hazugságkommandók komisszárjai ugyanazok, akik évtizedekkel ezelőtt még mást hazudtak. Fotót megmásítani, halszagú zenét lopatni 50 millióért – a Schmidt Máriáknak könnyű ujjgyakorlat az ilyen.

Mint ahogyan a Don kanyarban sem hős magyar katonák vívtak honvédő háborút a hazánkra támadó ellenséggel, hanem az ország akkori vezetésének, főként Horthy Miklós kormányzónak a felelőtlenségéből és cinizmusából következően, szerencsétlen áldozatokat küldtek a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatok ellen a biztos halálba. Határainktól sok ezer kilométernyire, megfelelő fegyver, az életben maradáshoz szükséges felszerelés nélkül.

2006-ban nem békés tüntetőkre támadt a rendőrség. Ha sokat mantrázzák, talán sokan hajlamosak hinni ebben, de nem lehet annyiszor elmondani, hogy ettől igazság legyen belőle. Akik látták, mi történt 2006. szeptemberében a TV székháza előtt, majd októberben, a belvárosban, s mernek még emlékezni a megrázó képekre, tudják, hogy mi történt. Egy felheccelt tömeg támadt a rendőrökre, autókat gyújtottak fel a mára forradalmárrá nemesedett vandálok, kirakatokat törtek, fosztogattak, és azt is tudjuk, hogy a tankot elkötő öregúr sem békés szándékkal érkezett.

Lehet sikertörténetnek beállítani a 2010 óta tartó ámokfutást, fülkeforradalomnak hazudni a megtévesztett választók szavazatát, ám ettől a lényeg nem változik: a munkahelyek száma nem nőtt, hanem csökkent, legföljebb a közmunkások és a külföldön dolgozó százezrek beszámításával hazudható többnek valamelyest. A közmunkából azonban nem lesz egzisztencia, a szigorúan őrzött, kivezényelt páriák közül alig néhányan találnak vissza a munka világába.

A szegénység évtizedek óta nem látott méreteket öltött. Aki látta a fotókat a húsvétkor és karácsonykor ételért sorban állókról, sokáig nem felejti a szívbemarkoló látványt. Az iskolai történelemkönyvekben voltak hasonló felvételek, nyolcvan évvel korábbról – akkor éppen Horthy volt a kormányzó.

A mélyszegénység mára már nem a hajléktalanok kiváltsága: lehet éhezni és fázni úgy is, hogy fedél van az ember feje fölött.
Az egészségügy romokban, az oktatás milliárdokkal megrövidítve, a jogrend már nyomokban sem hasonlít egykori önmagára.
Lehet demokráciának hazudni a diktatúrát, lehet mindennek az ellenkezőjét állítani, mert mindig lesznek olyanok, akik ideig-óráig bedőlnek a számukra szépen hangzó hazugságoknak. Akik vezényszóra elhiszik, hogy a fekete fehér, a kicsi nagy, a csúnya szép.

Hogy a Föld lapos, és négy elefánt tartja a hátán.
De a hazugság ettől még hazugság marad. Ha sokszor és hangosan mondják, legföljebb hihetővé válhat, igazsággá soha.

(Ez a cikk a bezárt Népszabadság internetes oldalán jelent volna meg.)
Forrás:
Föld S. Péter blog
https://www.facebook.com/FoldSPeter/